Szeretettel köszöntöm Önt Iklad község honlapján!
Iklad 2100 lelkes község Pest megye északkeleti részén, a Galga mentén. A település az M3-as és a 3-as főút közelében fekszik. Vasútállomása az Aszód – Balassagyarmat mentén található.
A község területéről az újkőkorból származnak a legkorábbi emberi megtelepedés nyomai és egészen a törökök megjelenéséig emberlakta település volt. A török uralom alatt elnéptelenedett a község, 1728-ban kezdett újjáéledni, amikor a Ráday család majorságot létesített itt. Ráday I. Gedeon 1752-ben Baden és Würtenberg tartományokból, majd a következő évben Stájerországból ide hívott német és az Enns völgyéből származó osztrák telepesekkel alapította meg az újkori községet. Az evangélikus hitük miatt szülőföldjükön üldözött betelepülők 1834-ben építették fel templomukat. További fejlődést hozott a vasútvonal megépítése, majd az 1900-as évek első évtizedében a templom kibővítése és az új iskola is. A II. világháborút követően német családnevű lakosai közül többeket kényszermunkára hurcoltak el.
A szocializmus évtizedei alatt gyökeresen megváltozott az addig jobbára agrártelepülés képét mutató község. 1951-1953 között felépült az Ipari Műszergyár, amely fénykorában 4000 ember munkahelye volt. A község közműhálózata kiépült, intézményei – általános iskola, orvosi rendelő, művelődési ház, óvoda, tornacsarnok – új épületet kaptak vagy megújultak. Kiépült a vezetékes víz, villanyhálózat és a közvilágítás. A hosszú parasztházakat a korszakra jellemző komfortos sátortetős házak váltották fel.
Iklad 1973 és 1989 között Domonnyal és Aszóddal közös tanácsban intézte helyi ügyeit, a települések a rendszerváltás után önállósodtak. Az azóta eltelt évtizedek legfontosabb eredményei a gáz-, a telefon – valamint a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése. A mellékutcák aszfaltburkolata 2003-ban készült el.
Iklad újratelepítésének 250. évfordulóján, 2002-ben avatták fel Gróf Ráday Gedeon szobrát, akinek nevét ekkor vette fel a Művelődési Ház.
Az 1834-ben épült evangélikus templom Haulits Antal aszódi építőmester tervei alapján készült.
A község néprajzi emlékeit a Braun család 1903-ban épült jellegzetes parasztportáján kialakított Falumúzeum kiállítása mutatja be az idelátogatóknak és a fiatalabb generációknak.
A temetőben található három Ráday kriptát a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 2007-ben a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánította.
Ez a weboldal Önnek készült, annak érdekében, hogy könnyebben és egyszerűbben tudjon tájékozódni a falu életével, a faluban működő intézményekkel és szervezetekkel kapcsolatosan.
Legyen vendégünk, látogasson el hozzánk minél gyakrabban – virtuálisan és ténylegesen egyaránt!
Ungi József
