"A gyerekek megkeresztelése a születésük után 1-2 héten belül megtörtént. Ha beteg gyermek született, akár rögtön is vitték keresztelni. (Én úgy hallottam, hogyha nem volt közelben pap, akkor bárki megkeresztelhette.) Keresztszülők lehettek a már megkonfirmált fiatalok, de ez általában apáról fiúra szállt. Pl. a keresztapám fia lett az én komám, vagyis a gyermekem keresztapja. Szokás volt több keresztszülőt hívni, akár 3-4-5-6-ot is. Az anya a keresztelés napjáig nem hagyta el a házat, a keresztelésre (a templomba) feketébe öltözve ment. Az első gyereknél a legidősebb keresztmama tartotta a keresztvíz alá a gyereket. Régebben a keresztelés az istentisztelet után történt, ma már közbeiktatják. Keresztelés után az anya ún. avatóra ment, a pap megáldotta, anyává avatta. Az apa nem vett részt a keresztelési szertartáson, míg ez tartott, elment a rokonokat, szomszédokat meghívni az ebédre. Mikor a templomból hazajöttek, megvolt az ebéd. A meghívottak ajándékba pénzt vittek, amit egy fehér zsebkendőbe csavarva letettek az ágy szélére. A keresztelésen a bábaasszony is mindig részt vett. Délután beszélgettek, kártyáztak, estefelé uzsonna volt és véget ért a keresztelés."

Ecker József elmondását lejegyezte: Klenk József